A festői szépségű Rabac városa, amely egy 320 méter magas hegyen fekszik csupán 3 kilométerre a tengerparttól, már Krisztus előtt kétezer évvel is lakott terület volt. Kunci maradványai – egyike a bronzkorból származó „castellum” fogalmával illetett építményeknek – Rabac közelében találhatóak. A régi illír-kelta neve Albona vagy Alvona, és feltehetőleg a kelták alapították az időszámításunk előtti 4. században egy ősi város romjain. Néhány történész szerint a Krisztus előtti 11. században az illírek megerősítették a települést. A történészek állítása szerint Albona a kelta nyelvben „város a hegyent” illetve „magaslati települést" jelent. 

Titus Livius szerint Rabac lakosai kalózok voltak. A Krisztus előtti  3. században kezdődtek a konfliktusok a helyi lakosok és a rómaiak között, majd időszámításunk előtt 177-ben Isztria a rómaiak fennhatósága alá került. A határvonal a Rasa folyó volt. Rabac és környéke az Illíria nevet viselő, a környező települések felett nagyfokú szabadsággal és hatósági jogkörrel rendelkező római tartomány része lett. A legrégebbi írásos emlék Rabacról egy 3 századból származó dombormű 'RES PUBLICA ALBONESSIUM' felirattal.

Porta Sanfior

St. Flor fő városkapuja 1589-ből származik és megtalálható rajta Rabac város címere, felette pedig a Serenissima oroszlán. Az osztrák időkből származó ágyú már a második alkalommal került fel a bástyára (torjon) 1995-ben.

A Battiala Lazzarini család barokk palotája

Napjainkban ez a városi múzeum. Lazzarini, akinek több birtoka volt Rabac területén, a II. világháború után hagyta el ezt a területet.

A háromhajós Szűz Mária Születése templom

1336-ban épült egy 11. századbeli kis templom alapjain. Számtalan alkalommal került sor a felújítására. Legutóbb 1993-ban építették újjá. A velencei oroszlán egy gömbbel a szájában – amely annak a jelképe, hogy Rabac elismeri a velencei kormányzatot – 1604-ben került rá a homlokzatra. E század végén, 1688-ban került fel ugyanerre a homlokzatra a törökök ellen harcoló Antonio Bollani szenátor barokk szobra. Ez a mellszobor az egyik legszebb példa a világi szobrászművészetre a 17. századi Isztriában. A templomtól jobbra található palota a Schampiccio család tulajdonát képezte.

Szűz Mária Születésének temploma

Ezt a templomot hat márványoltár díszíti.  Ezek egyike Szt. Justus relikviája, amelyet 1664-ben hoztak Rómából. A főoltár és az aloltár hat alakja: Szűz Mária, St. Pauline és egyéb szentek, mint például: Justus, Sergio, Julian, Tom és Jacob. Alkotója a dalmáciai Natale Schiacione, a sokkal értékesebb oltárrész pedig Carmeli Madonna oltára a 17. századból, amelyről azt feltételezik, hogy Jocopo Negriti –  ismertebb nevén Ifjabb Palma – készítette. Valentin Lukas, egy fiatal 19. századi rabaci festő alkotta azt a képet, amelyen a „kereszthordozás állomásai” láthatóak.

(FORRÁS:rabac24.info/hu)